A 18. sz�zadban, ahogy kezdtek ki�p�lni az utak, �s utaz�sra �s sz�ll�t�sra t�bbnyire lovakat �s szekereket haszn�ltak, egyre t�bben t�rtek �t a gazdas�gi lovak teny�szt�s�r�l az �get�lovak teny�szt�s�re. A peruiak ennek ellen�re folytatt�k tipikus lovuk, a Caballo Peruano de Paso teny�szt�s�t. A paso a spanyolok �ltal a 15. sz�zadban behozott lovakt�l sz�rmazik, amelyek andal�z, berber, fr�z �s spanyol Jennet lovak kever�kei voltak. A peruiaknak olyan l�ra volt sz�ks�g�k, amelyet j�l tudtak haszn�lni �ltetv�nyeken, ugyanakkor stabilan lovagolhat� volt meredek hegyes-v�lgyes terepen is.

Ezt a k�l�nleges lovat a teny�szt�se sor�n, �vsz�zadokon kereszt�l keresztezt�k m�s fajt�kkal. Nincs a vil�gon m�g egy olyan l�fajta, mint a perui paso, amelyn�l garant�lni lehet, hogy az ut�dok 100%-a rendelkezni fog a pas�ra jellemz� velesz�letett j�rm�dokkal.

A paso izmos, de m�gis finom �s kecses l�. A m�ly, m�gis �velt �s eleg�ns. A fajta jellegzetess�ge a hossz� s�r�ny, a cs�dsz�rzet, �s a magasan �l� farok.

A fajt�ra jellemz� t�zess�g ellen�re a jellem�nek is sok figyelmet szentelnek, ez�rt bar�ts�gos �s k�nnyen, kifejez� szemek nagyfok� intelligenci�ra vallanak. A nyaka er�sebb, mint a legt�bb k�nny� l�fajt�nak kezelhet�. A teny�szt�sb�l gondosan kisz�rik azokat a lovakat, amelyeknek nem megfelel� a jelleme, m�g ha egy�bk�nt nagyszer� is a testfel�p�t�s�k.A legelterjedtebb sz�nek a s�t�t b�r�n homog�n sz�nek: pej, fekete, szarvas b�r, v�r�s, sz�rke, vil�gossz�rke, eg�rsz�rke, grulla �s palomino. Nem k�v�natosak viszont a kiterjedt feh�r jegyek vagy r�zsasz�nes b�r. A k�zvetlen berber v�rvonal r�v�n ezeknek a lovaknak igen k�l�nleges sz�n�k is lehet.