A fajtatiszt�n teny�sztett berni, ahogyan mi azt ma ismerj�k, k�r�lbel�l egy �vsz�zada l�tezik. A tudatos teny�szt�st a sz�zadfordul�n kezdt�k meg, azokb�l a sv�jci, Alpok k�z�tt �l�, Bern k�rny�ki parasztkuty�kb�l, melyek m�r �vsz�zadok �ta seg�tett�k a parasztgazdas�gok �let�t.
A fajta hivatalosan 1904-t�l l�tezik, ekkor jegyezt�k be a Sv�jci Kutyat�rzsk�nyvbe. Nagyon figyelmesek, mindenre �gyelnek, a legmagasabb intelligenci�t �s megfontolts�got bizony�tj�k. �l�nkek, mozg�konyak, ragaszkod�ak, szeretetre m�lt�ak, h�s�gesek, �s mint minden p�sztorkuty�b�l, hi�nyzik bel�l�k mindenf�le �lnoks�g. Mer�szek, nem f�lnek, de nem vereked�sek.
A kuty�k �rt�k�t �vsz�zadokon kereszt�l kiz�r�lag a haszn�lhat�s�guk hat�rozta meg. Nem sz�m�tott, hogy milyen volt a sz�n�k, a rajzolatuk. A fajta m�g ma is �rzi a j� parasztkutya jellemz�it. Ter�let�t, gazd�j�t �szt�n�sen v�di, erre nem kell tan�tani. Ha idegen �rkezik a h�zhoz, figyeli, hogyan fogadja a gazda �s ennek megfelel�en reag�l � is. A harmonikus k�ls�t, a sz�p sz�rzetet, a szab�lyos, szimmetrikus eloszl�s� rajzolatot �s a sz�p �rnyalat� sz�neket m�r tudatosan alak�tott�k a teny�szt�k.